2020. szeptember 24., csütörtök

Lövey-Varga Éva: A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház az Árpád-korban







 Lövey-Varga Éva:

A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház az Árpád-korban


Kiadott könyv: Historia est magistra vitae címen E-book formában két kiadásban 

1. ingyenesen letölthető a Vix blogomon nemzetközi ingyen kötetben és 

2. OSZK ISBN-nel ellátott Elektronikus könyvben rendelhető.

A nagymamám születésnapján írtam annak idején!


Idézem a dolgozatomból:

"Bevezetés: Gyulafehérvár, Alba Iulia rövid története A római kori Apulum casrum helyén épült város Erdélyben, a mai Románia területén helyezkedik el, és a hagyomány szerint még az első magyar királyok alapították és fejlesztették a XI. századtól kezdve. A XVI. századtól sokáig az erdélyi fejedelmek székhelyeként szolgált. Maga Gyulafehérvár az Alsóvárosból és az attól Nyugat felé magasabb helyen fekvő várból áll. Egyik legfontosabb műemléke a Szent Mihály székesegyház. Az első, XI. századi katedrálist I. István (1001-1038) kezdte építeni, és a század utolsó harmadában fejezték be. A XII. században épült az előzőnél nagyobb, ma is álló templom, amelynek először a kereszthajója készült el, majd a 13. század első harmadában pedig, a hajók és a nyugati homlokzat. Szobrászati díszítése két szakaszban történt, az építészeti kialakításánál később. Mivel a tatárjárás során erősen megrongálódott, ezért 1242- 1252 között újjá építették, és az 1277-ig tartó munkákban részt vett a jáki műhely mestereinek egy csoportja is. Bár ebben az évben újból tűzkárt szenvedett, a régi formák szerint újjá építették. A későbbi századok során többször változtattak rajta, de az alapszerkezete lényegében megmaradt. Jelentősebb építkezések a XIV. század első felében, majd a XV. század negyvenes éveiben, és később a XVI. század első negyedében történt. Ekkor alakíttatta át az északi előcsarnokot kápolnává Lászay János részben reneszánsz stílusban, és ekkor épült a Szent Anna kápolna is. A XVII-XVIII. században kisebb átalakítási munkákat végeztek a templomon, de első tudatos műemléki helyreállításról csak 1907-18 között beszélhetünk, amelyre Möller István vezetésével került sor."

In: Lövey-Varga Éva:
A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház az Árpád-korban, PTE BTK Régészet Tanszék - PTE Művészeti Kar, Pécs, 2013.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése